Borblog

Káros a fajélesztő és a tápsó vagy sem?

Sok borivónak a rosé és az úgynevezett technologiai bor tabu, a túlzott zamatossága, roséknál úgynevezett tuttis-fruttisága, gyümölcsössége miatt.

Eddig azt gondoltam ráadásul ezen borok még károsak is a túlzott fajélesztő és azt ezt követelő tápsót miatt. Alább olvasható egy borásszal való levél váltásom, ami erre fényt derít hogyan is van ez valójában:

 

Szia, lenne egy kérdésem: 

  • tápsót hazsnáltál a rosénál?

       Roland

  • Igen

        István

 

  • köszi az őszinteséget, akkor gondolom a  többi fehér borodnál  is, ezért ennyire ízesek?

       Roland

 

  • A fölhasznált segédanyagok minden bor adatlapon föl vannak tüntetve, egyébként az élesztő tápsó leginkább az illatok, és az ízek tisztasága szempontjából fontos.
  • Ha a mustot nagyon tisztára ülepítem, akkor ennek két következménye van: a must tápanyagban szegényedik (ennek a pótlását szolgálja a tápsó), amennyiben van elég tápanyag, akkor nagyon tiszta illatok és ízek keletkeznek, ha azonban nincs elég tápanyag, akkor kénhidrogénes illatok keletkeznek, ami az íz tisztaságát is zavarják.
  • Amennyiben rövidebb ideig van ülepítve a must (tehát nem túl tiszta), akkor általában marad benne elegendő nitrogén tartalmú tápanyag,a bogyóhúsból és a héjdarabokból,  viszont ezen szerves anyagok miatt az illat és az íz, szintén nem lesz elég tiszta, nem lesz kénhidrogénes, de kissé fedett, nem eléggé intenzív illatok és ízek lesznek.

            István

 

  • köszönöm,  érdekel a téma
  • lehet nem én látom jól, de  kicsit ez nekem olyan mint a nátrium glutamátos chips esete, ami nagyon, nagyon finom de bizonyíthatóan káros.
  • a bornál amit írsz egyszerűsítve a sok ízért zamatért, illatért amit fizetünk hogy műtrágyázva van az alapanyag, mert a tápsó az.
  • persze mindenki döntse el hogy ezt akarja vagy sem.
  • nekem ha egy bor nem annyira izes mint a tied már nem nagyon ízlik, de ezen az áron nem tudom....

    Roland

 

  • a nátrium glutamát, mint ízfokozó, és a borászati élesztő tápanyag között, több jelentős különbség is van.
  • A nátrium glutamátot az ízek közvetlen fokozása érdekében rászórják, vagy bekeverik az ételbe, és aki megveszi elfogyasztja.
  • A tápanyag szerepe, az élesztőgombák "élelmezése", mert ha "éhes" az élesztőgomba, akkor rossz illatokat termel.
  • A borászati élesztő tápanyagot az erjedő mustba adagolják, ahol is az élesztőgombák, elfogyasztják mint tápanyagot, feldolgozzák azt, majd elpusztulnak, Majd az elpusztult élesztőgombákat seprő formájában "elvesszük" a bortól.
  • Tehát közvetlenül, semmilyen íz és illat fokozást nem végeznek, és a fogyasztó egyáltalán nem találkozik a borászati élesztő tápanyaggal.

                István

     

  • István ezek szerint azt mondod, hogy akkor az emberi szervezetbe már semmiféle tápsót nem viszünk be?
  • ha így van akkor az egy jó hír, nekem a fehérborivónak.
  • másoktól azt hallottam, hogy az műtrágya és egy része nem bomlik el hanem megisszuk

    Roland

 

 

 

  • nem nem műtrágya, a műtrágya szervetlen tápanyagok keveréke, míg a borászati élesztő tápanyag részben szerves nitrogén tartalmú tápanyag, részben az élesztő működéséhez, szaporodásához szükséges vitamin, melyeket jórészt elhalt élesztősejtekből vonnak ki.

                      István