Borblog

Mit igyunk, ha meleg az idő?

Mit igyunk, ha meleg az idő?Egyszerű is lehetne a dolog, amit kívánunk. Tapasztalatom szerint, ugyanúgy bármilyen alkoholos italt lehet inni nyáron is, mint télen, csak amiből akkor többet, most kevesebbet. Esetleg némelyik nem fog olyan jól esni. A legmegszállottabbakat kivéve kevesebb párlatot, vagy nagy testű vörösbort, aszút fogyasztunk. Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy ilyenkor a reduktív fehérborok, rosék, sillerek, habzó borok, legkönnyedebb vörösborok ideje van. Persze ne feledkezzünk meg a különböző méretű, arányú fröccsökről sem.

Szerencsés helyzetben vagyunk hiszen a 2013-es évjáratból már igen sok reduktív vagy rövid fahordós érlelést kapott fehérbor van forgalomban. A fajták is igen széles választékát van módunk végigkóstolni.

Mit tudhatunk ezekről a borokról?

A mai borigények már itt is megkövetelik, hogy a szőlőt teljes érettségében szüreteljék, és sértetlenül kerüljenek a pincébe. Hagyományos módon megnyitják a szőlőszemeket, préselik és a tartályokba kerül a must. Elég sok helyen eközben hűtik a tartályokat, így biztosítva a nagy mennyiségű íz és illatanyag kinyerését. Megtörténik az erjedés, rövid tartályos érlelés, pihentetés, szűrés, derítés, irány a palack és utána a polcok. Ezeknek a boroknak az illata, íze gyümölcsös, virágos, intenzív, főleg ha még fajélesztőt is kapott. Ne lepődjünk meg, ha egy kis pezsgés is van benne, mert gyakori egy kis széndioxid hozzáadás, növelve a frissességet. Árban 2.000 Ft-nál többet nem érdemes adni érte. Fajták: sauvignon blanc, olaszrizling, irsai olivér, cserszegi fűszeres, királyleányka, zöldveltelini, pinot gris a leggyakoribb. Ezek a borok a napközbeni fogyasztáshoz, könnyű salátákhoz, zöldfűszeres grillezett szárnyasokhoz, főzelékekhez kiváló. Ne féljünk fröccsöt csinálni belőle, de ehhez szódavizet, tiszta vízből készült széndioxidos vizet használjuk, mert az ásványvizek természetes ízanyaga elronthatja az összhatást. A fehérborok választékát növeli az Egri Csillag házasítások széles köre is. Ezek a tételek a könnyű fehérborokat adó szőlők házasításából jön létre, természetesen az egri borvidékről. Az Egri Csillag név viselésére csak az a bor jogosult, amely legalább 50 százalékban Kárpát medencei fajtákra épül, míg az illatos fajták aránya nem érheti el a 30 százalékot. Ez a bortípus is egy nyára készül, az a célja, hogy frissen, fiatalon fogyasszuk el.

Tovább merülve a tengerbe mindenki kóstolgathatja a magyar habzóborokat széles választékát. Ezeknél a tételeknél a kész bort széndioxiddal dúsítják és gyakorlatilag minden borvidékünkön megtalálhatjuk akár fehér, akár kék szőlőből készül. Ez az a típus, amiben nagy a lemaradásunk. Nem mondom, hogy ne próbálják ki, de félek, hogy sok esetben csalódás fogja érni a fogyasztót. Javaslom, hogy kerüljék az olyan tételeket, amelyek kimondottan illatos fajtából készül, vagy túl magas a cukortartalma.

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt húsz év egyik sikertörténete a rosé. Készül mindenhol, gyakorlatilag minden fajtából, különböző színben, ízvilágban, némelyik inkább gyümölcsbornak tűnik, némelyik inkább vörösbornak. Mi pedig fogyasztjuk derekasan magában, fröccsnek és a konyhaművészetben is megtalálta a helyét. A 2013-es évjáratból jó rosékat lehetett volna készíteni, de sajnos sok esetben nem sikerült. Kicsit hamari lett jó pár idei rosé. Halovány szín, kevés gyümölcs, bátor és barátságtalan savak. Azt tanácsolom, hogy ebből az évjáratból keressék a közepesen intenzív színű, gyümölcsös hatású rosékat. Nagyon leegyszerűsítettem a dolgokat, de ez a tapasztalatom. Idén egyértelmű, hogy a rosénál érdemes kísérletezni kisebb, ismeretlenebb pincékkel, mert jobban dolgoznak, mint a nagyok. A szórakozóhelyek, borbárok, szabadtéri rendezvények nagy kedvence lett a roséfröccs. Szerintem kerülendő, mert semmi értelme. Víznek nem elég tiszta, bornak nem elég tartalmas, értelmetlen. Mindettől függetlenül a rosé kiválóan alkalmas a mindennapi iszogatásra, piros bogyós gyümölcsök mellé, esetleg salátákhoz. Tapasztalatom szerint viszont sokkal alkalmasabb főzni vele: gyümölcslevesek, pácok, lekvárok feldobásához, hagymalekvárhoz, desszerteknél, kacsa párolásához, gyümölcsmártásokhoz.

A rosé helyett szívem szerint a sillerekre irányítanám mindenki figyelmét. A magyar borszokásokban ennek a bornak van igazi hagyománya. Ez a fajta volt minden időben a napi ivóbor, ezt fogyasztotta a munkás a műhelyben, a földeken és a lakásokban is. Aztán szépen kikopott a köztudatból, mert a legsilányabb borokat árulták ezen a néven. Napjainkra talán kezd a régi dicsőség visszatérni és egyre több jó minőségű készül leginkább Egerben, Sopronban, Tolnában és Szekszárdon. A siller abban különbözik alapvetően a vörösboroktól, hogy rövidebb ideig ázik a héjon a must. Ezt persze lehet tovább cifrázni, de ez nem alapkurzus borászoknak. Ezért egy középutas bor, ami elsősorban a vörösboros jegyeket viseli magán, érezhetők benne a tanninok, így kiváló lehetőség a vörösbor örülteknek. A megszokott sillertől egy picit eltér a szekszárdi Fuxli csoportosulás tételei, leginkább azzal, hogy a gyümölcsök megtartása a cél. A sillert sem arra találták ki, hogy hosszú évekig őrizgessük. Ahogyan a borválasztásban, úgy a gasztronómiában is egy középutas megoldás. Tökéletes partner halászléhez, halpaprikásokhoz, nem túl nehéz paprikás ételekhez, paradicsomos fogásokhoz. Természetesen a sillerekből is lehet fröccsöt készíteni.

Végül vessünk egy pillantást a vörösborokra. Hazánkban klasszikusan könnyű vörösbornak szoktunk hívni a portugiesert. Ám sajnos az utóbbi években túl könnyűnek is mutatkozott és ezt saját tapasztalataim alapján is állíthatom. Tegyünk próbát azért bátran, de leginkább akkor ha Villányban járunk. Könnyedebb fogyasztást ígérhetnek a savban gazdag fajták, mint a kékfrankos, zweigelt, pinot noir. Ám ezekből a borokból igen komoly, nagy borokat is lehet készíteni, ezért az árak és az évjárat nyújthat segítséget.

Igazából azt gondolom, hogy a vörösborokat hagyjuk inkább más évszakokra. Persze, ha az alkalom és étel úgy kívánja vegyük elő bátran a vöröseket, a harcosabb fehéreket, házasításokat.

S végül ne feledkezzünk meg az örök jolly jokerről, amelyben mi magyarok is egyre jobbak vagyunk, csak még nem hisszük el: a pezsgő. Bárhol, bármikor, bármiért lehet fogyasztani, üdít, frissít és jókedvet biztosít. Csak két dologra koncentráljunk, ne legyen édes, mert a jó pezsgő mindig száraz. S ha egy mód van rá nem legyen tankpezsgő, bár ha csak úgy este kibontunk egy talán ez nem olyan nagy baj.

Utolsó tanács, de ez már az egészségmegőrzés szempontjából. Semmilyen alkoholos ital nem segít a szervezet vízháztartásának karbantartásában, sőt dehidratál. Ezért alkoholfogyasztás közben ügyeljünk arra, hogy kellő mennyiségű vizet fogyasszunk. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy a nagy melegben kialakult vízveszteséget is vízzel pótoljuk. Erre a célra ugyanígy nem jó a cukros üdítő, kávé, tea, kakaó sem.

Gonda György